Hírek
Kedves látogatóim!
Az alábbiakban összefoglalom a közeltmúltban (2009. szeptemberében) született, Önöket esetlegesen érinthető jogszabályi változásokat.
A tagi kölcsön dilemma
Tagi kölcsön nyújtása a saját vállalkozásnak ma már nem egyszerűen könyveléstechnikai kérdés - mint ahogy volt korábban éveken keresztül. A tagi kölcsönök a vagyonosodási vizsgálatok generálói a társaság magánszemély tulajdonosai terhére. Az elmúlt években és jelenleg is ez az ellenőrzésre kiválasztás egyik leggyakoribb indoka az adóhatóság gyakorlatában.
A vagyongyarapodás ellenőrzéseknek az a jellemzője, és legnagyobb nehézsége, hogy az adóhatóság megállapításaival szemben az adózót terheli a bizonyítási kötelezettség. Ez évekre visszamenőleg adott esetben - pl. iratok hiányában - elég nehéz is lehet.
A tulajdonosnak tudni kell igazolnia a tagi kölcsön magánszemélyes forrását - ha ilyent nyújtott a cégének, vagy a jövőben kíván nyújtani. Ugyanez érvényes a magánszemély minden vállalkozási irányú pénzmozgására: cégalapításkor a törzstőke befizetésére, illetve a működés során a törzstőke felemelésére. Egyes pályázatoknak való megfelelés is ilyen döntést kíván - de mérlegelni kell ennek lehetséges adóellenőrzési következményeit is
Fordított adózás az építőiparban - példán :
Kft családi házat épít, ami természetesen engedélyköteles, de mivel magánszemélynek építi, így a végén áfásan számláz! A kérdés az, hogy menet közben, alvállalkozó igénybevétele esetén hogyan kell számlázni? Amikor két Kft szerződik egymással részfeladatokra, az fordított vagy egyenes adós?
Válasz:
Mindig a szerződő felek viszonylatában kell vizsgálni az Áfa tv. 142.§-ának teljesülését, azaz függetlenül attól, hogy a magánszemély felé az adóalanyiságának hiányában nem lehet áthárítani az adó megállapításának kötelezettségét (egyenes adózás), az alvállalkozó és a kft között (a feltételek teljesülése esetén) a fordított adózás szabályai szerint kell a számlát kiállítani.
Ingatlan bérbeadás áfa szabályai
Az APEH honlapján megjelent állásfoglalást ismertetjük az ingatlan bérbadás áfa szabályainak értelmezéséről.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 88. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az adóalany - a 86. § (1) bekezdésének l) pontja alapján adómentes - ingatlan bérbeadási tevékenységére adókötelezettséget választhat. Az áfatörvény 88. § (5) bekezdése szerint az adóalany az ingatlan bérbeadásra választott adókötelezettségtől a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el.
Az adóalany, függetlenül attól, hogy korábban élt az áfatörvény 88. §-a szerint az adókötelezettség választásának jogával, bejelentkezhet az áfatörvény 187. § (1) bekezdése szerint az alanyi adómentesség alá (az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén), tekintettel arra, hogy az alanyi adómentesség választhatóságának feltételei között nem szerepel olyan előírás, ami a 88. §-on alapuló választással összefüggésben az alanyi adómentesség választását kizárná.
Az alanyi adómentesség választásával nem szűnik meg az adókötelezettséghez való - áfatörvény 88. § (5) bekezdése szerinti - 5 éves kötöttség, hiszen az alanyi adómentes adóalany nem e kötöttség alól való mentesülés miatt, hanem alanyi adómentes minőségére tekintettel végzi adómentesen a szolgáltatását. Az áfatörvény 88. § (5) bekezdésében előírt időtartam vonatkozásában emiatt előfordulhat, hogy az ingatlan bérbeadásra korábban adókötelezettséget választott adóalany, alanyi adómentessége megszűnését követően - az öt éves időtartam leteltéig - ismét adókötelesen kell, hogy bérbe adja ingatlanát.
